Kell-e edzőtárs?

Első blikkre elég egyszerűnek tűnik válaszolni erre kérdésre, ugyanis nyilvánvaló, hogy nem. Egyedül is ugyanúgy le lehet edzeni, (magamat is beleértve) rengetegen gyűrik egyedül a vasakat állandó edzőtárs nélkül, néha egy-egy közös gyakorlat erejéig az aktuális személlyel, aki éppen elfoglalta előlük a tárogató gépet. Ennyi, cikk vége, köszönöm a figyelmeteket. Na de nem, azért ennyire mégsem egyszerű ez a kérdés, illetőleg itt most értelemszerűen nem azon fogok tanakodni, hogy vajon fizikailag lehetséges-e anélkül francia rúddal bicepszezni, hogy a haverod fél méterről üvöltené az arcodba, hogy: „Még egyet, bazdmeg, még egyet, gyerünk!!!”

Vele

Az edzőtárs, ha van, és normális, megbízható, mondjuk tízből kilenc és fél edzésre eljön, akkor egy remek dolog. Bizonyos edzésmódszereket, például erőltetett ismétléseket nem is lehet egy megfelelő állandó edzőtárs nélkül végezni. Jó, persze, meg lehet kérni valakit a teremben, hogy „állj már mögém, légy szíves”, és hozzá lehet még tenni, hogy „csak akkor segíts, ha már nagyon nem megy”, de még így is kicsi az esélye, hogy pont jókor nyúl bele pont a megfelelő mértékben.

Aztán az sem mellékes persze, hogy fekvenyomásnál, mellről nyomásnál, guggolásnál vagy bármilyen gyakorlatnál, aminél rajtad maradhat a súly, ha váratlanul elfogy az erő, legyen egy felkészült edzőtárs, aki nem hagyja, hogy ebből kifolyólag bármilyen sérülés keletkezzen. Ami megtörténhet akkor is, ha visszaejted magadra a súlyt, de akkor is, ha túl hirtelen rántják le a feszülésben lévő izomról. Persze ha valaki régóta edz, akkor az általában jól fel tudja mérni, hogy hány ismétlésre lesz még képes, de az ördög nem alszik, mivel egy jó nagy adag pörgetőt vett be az esti edzés előtt, ezért nem árt óvatosnak lenni.

De a fizikai térben tapasztalható egyértelmű előnyökön kívül mentálisan is hatalmas segítséget tud nyújtani egy edzőtárs. Ő az, aki lerángat edzeni, ha ma éppen nincsen kedved, mert szopás volt a melóhelyen, összevesztél az asszonnyal, vagy csak simán lusta hangulatodban vagy. Edzés közben segít, hogy ki tudd hozni magadból a maximumot, mert minden szava, mozdulata, de ha az igazán megfelelő ember van melletted, már a puszta jelenléte is motivál. A kemény közös edzésen kívül pedig már maga a társasága is felüdítő, hiszen edzésre menet, vagy az edzés után öltözködve, a turmixot iszogatva két akár teljesen eltérő személyiségű, de a vasak által összekovácsolt férfi egészen egyedi hangulatú beszélgetéseket tud folytatni.

Mindamellett pedig a vastestvér egyfajta versenytárs is, akivel ha hasonló adottságú, akkor súlyokban és fizikumban, ha pedig valamelyest eltérő felépítésű vagy más edzettségi szinten lévő, akkor a fejlődés ütemében lehet versengeni. Ez pedig mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy a lehető legtöbbet beleadjuk az egyes edzésekbe, és magába a sportba is. Életem legjobb és legemlékezetesebb edzései, illetve a legélvezetesebb testépítő időszakai, amikor valódi öröm, kikapcsolódás, sőt egyfajta „buli” volt az edzőterembe járás, mind nagyon jó edzőtársakhoz kötődnek. Olyan edzőtársakhoz, akikkel a közös edzések a körülmények megváltozása miatt már megszűntek vagy jelentősen megritkultak, de a barátság a termen kívül még azóta is tart.

Nélküle

A fent felsoroltakon kívül viszont gyúrós karrierem jelentős részében magányos farkas voltam/vagyok, aminek megvan az oka. Jó edzőtársat találni ugyanis, akivel azért kábé szinten vagytok, hasonló az edzésstílusotok, és megegyezőek a céljaitok is, baromi nehéz. Nem beszélve a megbízhatóságról, pontosságról, és a többi, már fentebb említett dologról. Ha viszont ezek hiányoznak, akkor illető edzőtárs sajnos inkább egy hátráltató tényező lesz, mintsem egy ösztönző dolog.

Forrás: The OWbN Sabbat Wiki

Nem túl lélekemelő ugyanis, amikor te egy fix, megbeszélt időpontra lemész a terembe, felkészülve testben és lélekben az edzésre, a haver pedig késik fél órát, aminek egy ilyen sportban következményei vannak. Alább hagy a lelkesedés, az a felspanolt állapot, amit egy adott időintervallumra időzítettél, az edzés második felére már éhes leszel, mivel a kaját is ehhez igazítottad, hogy ne teli gyomorral kelljen edzened, de legyen is energiád, meg amúgy is a faszom szeret várni. Ennél talán még az is jobb, ha előtte lemondja, mert akkor legalább szépen nekiállhatsz egyedül az edzésnek, csak akkor meg mondjuk fekvenyomásban nem fogod tudni a határaidat feszegetni.

De az sem túlzottan frankó, ha az edzőtársad nem tudja a termen kívül hagyni a hétköznapi bosszúságokat, lehúzza a hangulatod, panaszkodik, kedvetlenül edz, alibizik, és egyáltalán nem lehet pozitív irányba billenteni a hozzáállását. Persze rossz napja mindenkinek lehet, de ha ez rendszeres, akkor az biztos, hogy nem lesz jó hatással a teljesítményedre. Ha ő nem veszi komolyan az edzést, akkor az téged is vissza fog húzni.

Nem beszélve arról, hogy ha még a szellemiség stimmel is, ahány ember, annyiféle edzésstílus. Van aki a volumenre megy, van aki az intenzitásra, van aki magas ismétléssel edz, van aki alacsonnyal, van akinek a rudas fekvenyomástól fáj a válla, másnak meg az egykezesektől a könyöke stb. Nehéz olyan embert találni, akivel mindent össze lehet hangolni, még akkor is, ha meg van erre a szándék, mert teljesen máshogy fog edzeni, akinek a háta a gyenge része, mint az, akinek a combja. Más edzésfelosztás, más sorrend a gyakorlatokban, más preferenciák.

Akkor most?

Bevallom, ahogyan egyre több ideje koptatom a vasakat a teremben, annál inkább igényelnék egy jó edzőtársat, mert már nagyon máshogy tekintek erre a sportra, mint régen. Régen csak a cél lebegett a szemem előtt, most már megtanultam élvezni az utat is. Ezen pedig sokat dobna valaki, akivel lábedzések után együtt piheghetnénk a padon nagyokat kurva anyázva, hogy ezt soha többé, bazdmeg, aztán persze kilenc nap múlva ugyanúgy toljuk megint, vagy akivel egymást húznánk mellezés közben az erőltetett ismétléseknél, hogy: „Toljad már, geci, én nem veszem le rólad! Nah, ez könnyű volt, még egyet.”

Forrás: Spotmebro

De ahogyan már fentebb kifejtettem, meglehetősen nehéz megfelelő személyt találni, akivel érdemes összeegyeztetnie az embernek az edzéseit. Nem véletlenül edzem jelenleg is egyedül, és nem véletlenül van az egész edzésrendszerem is ehhez az állapothoz igazítva. Időnként persze előfordul, hogy egy haverral összeállunk egy közös gyurmázás erejéig, de azért az nem ugyanaz, mint amikor folyamatos edzések során csiszolódtok össze valakivel, és már annyira ismered a másikat, hogy azt is előre tudod, hogy a mellhez húzás harmadik sorozatában az adott súlynál a kilencedik ismétlés háromnegyedénél kell majd kicsit belenyúlnod a gyakorlatba

Az edzőtárs kurva jó dolog, és kimondottan sokat lendíthet az edzések hangulatán, intenzitásán, és ezáltal a fejlődéseden. Ha van edzőtársad, becsüld meg, és tolj bele mindent a közös edzésekbe, mert sajnos az a tapasztalatom, hogy ez egy múlandó dolog. Suli, munka, család, költözés és még ezer dolog szólhat közbe ennek az idilli állapotnak, ezért mindenképpen érdemes értékelni és kihasználni ezeket a lehetőséget az életben.