Szerintem sokan tisztában vagytok a szavak jelentésével, nem
is egy nagy ördöngösség, de azért nem árt erről is beszélni kicsit. Az edzések gyakorlatokból állnak, a
gyakorlatok sorozatokból, a sorozatok pedig ismétlésekből. Ha bicepszre
csinálsz mondjuk 4*8 francia rudas bicepszet Scott-padon, akkor a 4 sorozatot
végzel, sorozatonként pedig 8 ismétlést. Tudom, hogy ez nagyon dedó, de nagyon
kezdőként még ezzel kapcsolatban is lehet némi fogalomzavar az emberben, és így
legalább minden félreértést kiküszöbölünk.
Na de
Ami kicsit már érdekesebb,
az a sorozatok és az ismétlések számának meghatározása. Amit a fenti
példában írtam, azaz a 4*8, az egy igen klasszikus módszer, de koránt sem a
legkiforrottabb, csak a kezdőknek ad némi iránymutatást, aztán később majd
úgyis kialakul, hogy melyik izomcsoportod hány sorozatra és milyen ismétlésszám
tartományra reagál jól.
Eleinte amúgy sem minden az intenzitásról szól, ezért
kivitelezhető, hogy végre tudsz hajtani mind a 4 sorozatban 8 ismétlést. Ha
bukásig mennél mondjuk a második sorozatban, akkor ugyanis esélytelen lenne a
rákövetkező kettőben szintén 8 ismétlést csinálni ugyanazzal a súllyal, főleg
ha nem pihensz a végtelenségig két sorozat között, ami nem ajánlott.
A kevesebb több
Forrás: The Rippedathlete |
A bukáson túli ismétlések elvégzésében pedig segítségedre lehet az edzőpartnered, annak hiányában pedig alkalmazhatsz részismétléseket, vagy egyéb intenzitásfokozó technikákat is, ez pedig azt fogja végső soron eredményezni, hogy kevesebb sorozattal is meg fogod tudni adni az izmaidnak a növekedéshez szükséges stimulációt, a további sorozatok pedig már a regeneráció rovására mennek.
Eddig viszont el kell jutni, végig kell járni a kezdő és középhaladó szinteket, meg kell tanulni a gyakorlatok kivitelezését, el kell sajátítani a végrehajtás helyes módját (lassú negatív, csúcsösszehúzódásra ráfeszítés stb.), ki kell alakítani az izomérzetet és valamennyire meg kell ismernünk a testünket. Csak ezek után érdemes nekiállni egy személyre szabottabb edzést összeállítani, amíg viszont eljutunk erre a szintre, addig érdemes a minta edzéstervekben is feltüntetett sorozat- és ismétlésszámokkal dolgozni.
Mennyi az annyi?
Az ismétlésszám
megtalálása már egy egészen másmilyen játék, és nem lehet általános érvényű
igazságokat megállapítani vele kapcsolatban. A vázizomzatunkban fehér és
vörös izomrostok találhatóak vegyesen, azonban az arányuk egyénenként és
izmonként változó. A fehér izomrostok
gyors összehúzódásra képesek, viszont gyorsabban el is fáradnak, jellemzően a nagy intenzitású, egyszeri nagy
erőkifejtéssel járó mozgások elvégzésére alkalmasak. A vörös rostok lassabb összehúzódásúak, viszont lassabban is
fáradnak el, ezek a hosszantartó
munkavégzéssel járó mozgások elvégzésére alkalmasak.
A gyakorlatban ennek
az a jelentősége számunkra, hogy ha mondjuk a combodban a vörös rostok
dominálnak, akkor a magasabb (15-20, vagy akár 30) ismétlésre fog jobb reagálni
az izom, ha pedig a fehér rostok vannak többségben, akkor az alacsonyabb ismétlésszám
tartományban leszel eredményesebb. Azok, akiknél a fehér rostok dominálnak
gyorsabban fejlődő típusok, akiknél pedig a vörösek vannak többségben,
nehezebben fejlődnek. Ha van nehezen
fejlődő testrészed a többihez képest, akkor valószínűleg abban is a vörös
rostok dominálnak. Ez nyilván némiképpen megnehezítheti a dolgod, de koránt
sem jelenti azt, hogy nem fogsz tudni fejlődést elérni, csupán más módszerekkel
kell dolgoznod.
Ezért fontos tisztában lenni, hogy melyik izmunkban melyik
rostok vannak többségben, ennek megállapítására pedig – azon kívül, hogy
valószínűleg a nehezen fejlődő izmaink vörös rostosak többségében – úgy vagy
képes, hogy kiválasztasz egy izomra egy alapgyakorlatot, és megnézed mennyi a
maximális súly, amivel még egy szabályos ismétlést végre tudsz hajtani, ennek
aztán veszed a 80 %-át, majd megnézed, hány szabályos ismétlésre vagy képes
vele. Ha kevesebbre, mint 10, akkor a fehér rostok dominálnak, ha 10 és 13
között, akkor kábé egyforma arányban vannak jelen, ha pedig 13-nál több, akkor
a vörös rostok dominálnak.
Forrás: Mucle Mecca |
De erre a kísérletre nem feltétlenül van szükség, mert haladóként úgyis fel fogod ismerni, hogy
melyik izmod fejlődik könnyebben, és melyik reagál jobban a magasabb
ismétlésszámra, kezdőként pedig még nem érdemes ilyen külön felmérést
végezni, csak csinálni kell az edzés tervet és figyelni a testünk reakcióit,
mire a haladó szintre jutunk, rá fogunk jönni, hogy melyik izmot hogyan érdemes
edzeni.
Egyéb előnyök
A magas és alacsony ismétlésszámnak pedig nem csak ez a
jelentősége. Magas ismétlésszám ajánlott
például, ha egy izmot nehezen érzünk, és az izomérzetet szeretnénk
fejleszteni benne. Ilyenkor akár 50, vagy 100 ismétlésre is felmehetünk
alkalmanként ennek a célnak az érdekében. Ha általánosan egy alacsonyabb
ismétlésszámmal edzünk, akkor érdemes magasabb ismétlésszámú időszakokat
beiktatni, ha pedig magasabbal, akkor néha alacsonyabb ismétlésszámot
alkalmazni, de edzésről edzésre is váltogathatjuk, vagy akár egy edzésen belül
is alkalmazhatjuk a magas és alacsony ismétlésszámokat egy izomcsoporton belül
is.
Ez azért célszerű, mert az izmok
hozzászoknak az adott ismétlésszámhoz, ha sokáig ugyanazzal edzünk, ez pedig
lelassítja a fejlődést még akkor is, ha egyébként jól reagálnak arra az
ismétlésszámra, a változtatás azonban
egy új, szokatlan terhelést fog jelenteni, az új terheléshez pedig
alkalmazkodni fog a testünk, ami végső soron fejlődésben fog megnyilvánulni.
Forrás: marocbodybuilding.com |
Összegezve
Ezekből a példákból egyértelműen látható, hogy a fitnesz társadalom köztudatában élő izomtömeg növelő 8-10-es ismétlésszám tartomány
egyáltalán nem egy kötelezőérvényű dogma. Ennél én már csak azért is magasabb (12-20 közötti) ismétlésszám
tartományt javaslok, mert az csak kisebb súlyok használatát teszi lehetővé,
amivel megelőzhetjük a sérüléseket és az ízületi kopást, a növekedéshez
szükséges stimulációt viszont ugyanúgy megkapjuk tőle. Ezért ha már elértünk
egy középhaladó szintre, bátran
kísérletezzünk a különböző ismétlésszámokkal, hogy megtaláljuk azt, amivel
a leghatékonyabbak lehetünk, azaz a lehető legnagyobb fejlődést érhetjük el.